Banda László

Te , ki életet adtál nékem ,
amely megbecsülendő , de véges.
Tőled tanultam , hogy milyen fontos
őszintén élni , s jónak lenni.
Ha bánat ért , sírtam s vacogtam,
de Te ott voltál, vígasztaltál
lelkembe megnyugvást hoztál,
Életemnek értelmet adtál.
S az idő elrepült felettünk,
de mi még mindig jobbat reméltünk.
Amit Tőled kaptam , feledni nem fogom soha
Hisz Te voltál a világon a legjobb Édesapa!!!!
In Memorian 1955.03.08 - 2006.11.25
Győr,2006.11.26. by Nero

Göncz Andrea

Örömmel olvastam, hogy egy volt kedves tanítványom, Göncz Andrea is szívesen látná blogomon írását és egy rajzát is!

Köszönöm Andrea!
Ne hagyd abba az írást és a rajzolást sem!
Szívből azt kívánom, hogy teljesüljenek álmaid!


"Különbség
Van az álom, amelyből ha felébredek a visszautat nem lelem,
És van a valóság, melyből nincs ébredés és a kiutat keresem.
Ha az álom szép és jó,
A valóság fáj és bántó.
Az álomból nehéz az ébredés,
A valóságból felnéz a kérkedés.
Mindennek van jó és rossz oldala,
Mert míg az álom, álom marad,
A valóság egyre szörnyűbbé válik."

Titkos hely

Az iskola után,
Ha megyek az utcán,
Csak bámulok bután,
S lépek a lábam után.

Egyszer csak eszembe jut,
Hogy ott az a régi út.
Az amelyiken senki sem jár.
Inkább mindenki a boltokban mászkál.

Mikor a minap odamentem,
Amit láttam attól megdöbbentem.
Ahogy ott álltam,
Csak némán csodálkoztam.

Egy gyönyörű tó volt előttem,
Minden ott zajlott le mellettem.
Olyan volt mintha még,
Nem járt volna ott soha senki.

Egyszer csak leültem a fűbe,
Egy kisebb fa tövébe.
Nem volt sem hideg, sem meleg,
Éppen hogy kellemes.

Hűvös szellő érte arcom,
Amit susog azt hallom.
Nem tudom mit akar,
Hogy most elmennem nem szabad.

Olyan csodás volt minden,
Bár itt lennék minden héten.
Ez a hely titok marad,
Mert ha bárki itt lenne,
Ez mind eltűnne.