Tukszár Tamás

Kedves Barátom!
Köszönöm, hogy megosztottad velem és a kedves olvasókkal a nagyszerű dalod szövegét!
Remélem, egyszer hallható is lesz majd!


Az álmok balladája


Elmegyek messze, hol senki se vár,
Írok egy dalt, legyen jó útitárs,
Őrzi az álmom, és megsimogat,
Mint szellő a réten a dombok alatt.

Ballagok lassan a völgyeken át,
Végig az életem útvonalán,
Dúdolok halkan egy régi mesét,
Ősi időkből ősi zenét.

Eljön az éjszaka, megpihenek,
Ágyamat most az avar veti meg,
Angyalok hozzák az álmaimat,
Lebben a szárnyuk a lombok alatt.

Hajnali ködben a dombok ölén,
Csillog a harmat a fák levelén,
Megkeresem ma az út végét,
Titkait nem fedi el többé.

Múltak az évek, hosszú idő,
Elfeledett poros emlékkő,
Múlik a nyár, és eljön a tél,
A tűz melegénél egy lányka mesél:

Elment egy vándor az álmok elé,
Titkait messzire hordja a szél,
Elment, de nem jön vissza soha,
Itt ég a tűzben szép mosolya.